Gomba

A település megközelíthető közúton, a 4. számú főútról Monornál Úri felé leágazó kanyargós bekötőút mentén fekszik.
A község közelében bronzkori földvár állt. Az itt végzett ásatások leletei alapján a település már az időszámítás előtti 1700-1600-as években is lakott volt. A XIV. századból több birtokosa ismert. 1337. augusztus 1-jei okirat alapján a község birtokosa Gombai László, aki egyben a település névadója is. A falu a török hódoltság alatt is életben maradt. A XVII. század végétől a Fáy család birtokolta. Rajtuk kívül a XVIII-XIX. században Patay-, Puky-, Dapsy-, Wartensleben-, Tahy-, Máriásy-, Perczel családoknak voltak itt birtokaik.
Gombán élt hosszabb ideig Fáy András a nagy mesemondó, a haza "mindenese". Katona József a Perczel-kastélyban írta a Bánk bán néhány részletét.

Fáy-kúria

A Fáyak a XVIII. században építtették fel barokk kúriájukat és melléképületeit. Az épületet 1810 körül klasszicista stílusban átalakították. Fáy András, a "haza mindenese" 1773-1800 között itt töltötte a nyarakat rokonainál, majd 1818-20 között itt is élt. A birtokon a XIX. század elején pezsgő szellemi élet folyt. Számos korabeli író és politikus vendégeskedett náluk. A kúriának a XIX. század közepétől számos tulajdonosa volt, köztük a Scitovszkyak is, majd iskolai célokra hasznosították. A II. világháború után ez is a helyi téesz tulajdona lett. A leromlott állapotuk miatt a szárnyépületeket le kellett bontani. Ma a Polgármesteri Hivatal található a szépen felújított középső részben. Hajdani parkja ma is látható.

Bárczay-kastély

Az L alakú emeletes kastélyt a XVIII. század végén építtette barokk stílusban a Fáy család. Az új tulajdonosa, Bárczay András 1773-ban emeletet húzatott rá, és így alakult ki az épület mai formája.
A hagyomány szerint, amikor a kastély a Szemere család birtoka volt, Szemere Bertalan és kísérete itt őrizte volna a koronát, az 1848-49-es szabadságharc idején, amikor a kormány Debrecenbe menekült. Az épületben a téeszirodák kaptak helyet. A kúria parkja elvadult, egykori gazdasági melléképületei azonban még állnak.

Patay-kastély

A barokk stílusú kastélyt 1790 körül emelték a Bárczayak. A XIX. század elejétől a Patay család tulajdona. Itt élt egy ideig Patay József, a vármegye reformkori ellenzékének egyik vezetője.
A kastély több átalakítás és bővítés után ma a Fáy András Művelődési Ház és Könyvtárnak ad helyet, gondozott parkjában autós mozi működik.

Református templom

A barokk stílusú templom 1776-ban épült Jung József tervei alapján. Homlokzat előtti tornyát 1904-ben készült igényes hagymasisak fedi. Szószéke és a padok a XVIII. században, copfstílusban készültek.

Perczel-kúria

A klasszicista stílusú, földszintes, eredetileg U alakú épületet a XIX. század elején emeltette Puky Márton. Érdekessége a domboldalon álló kúriának, hogy a kert felőli oldala emeletes.
A hagyomány szerint Katona József a család vendégeként itt írta a Bánk bán egyik fejezetét. Később a bonyhádi Perczel család birtoka volt, és róluk kapta mai elnevezését is. A II. világháború után a helyi tanács központi konyhája és étkezdéje kaptt helyet benne, mely az önkormányzat kezelésében ma is itt működik. Egykori kertje, bár gondozatlan állapotban, de máig megmaradt.